Cím: A két virágszál
Szereplők: Joy, Yeri
Korhatár: 12
Erdő
végén, tisztás szélén,
avartakarónak
mélyén,
két
virágszál lapul csendben,
mérhetetlen
szerelemben.
Egyiküknek
szirma fakó,
lágyan
omló, dúsnak ható.
Illata
is félve rebben;
tudja,
társa ragyog szebben.
Kinek
dísze: tüzes színe,
aromája
édessége.
Ám e
virág nagyon büszke;
testét
fedi sok-sok tüske.
Kérte
párja sokszor régen,
hullajtsa
el őket szépen.
De ő
egyre mondta végül,
nincsen rózsa tövis nélkül.
Ám egy
napon, évek múlva,
vihar
után összebújva,
a virágok
egybeforrtak,
s szúró
tűi lepotyogtak...
Megjegyzés: A történetet eredetileg egy oltárnál elhangzó fogadalomnak szántam, de végül nem láttam értelmét a körítésnek. Remélem, így is érthető.
Boldog névnapot, kedves! <3
~Xiumaru
Szia *0*
VálaszTörlésOhhh, hát nem is tudom, hol kezdjem. ._. Először is mérhetetlenül hálás vagyok. <3
Ők a legkedvesebb lánypárosom, de sajnos nagyon ritkán olvasni velük igazán jót. Habár nem szerepeltek magában a versben nevek, szerintem tökéletesen ábrázolta azt a kapcsolatot, ami az én szememben létezik a két lány között. Viszont, ha nem lennének ott a nevek, önmagában is elragadó lenne a vers. :D
Közel sem vagyok olyan szinten irodalomból, hogy verselemzésszerűen tudjak véleményt írni, így nem is kezdenék bele értelmetlen habltyolásba, de szererném, ha tudnád, hogy nagyon, nagyon, nagyon szépen köszönöm, hogy ilyen szépet írtál a szivem csücskeivel. Köszönöm. <3
Szia
VálaszTörlésUgyan én magam nem vagyok megelégedve ezzel a versikével, de annak örülök, hogy neked tetszett, hisz ez volt a cél. Talán legközelebb valami tartalmasabb dolgot is sikerül velük írni, de most ez jött.
Puszi
Xiumaru
Szia! :)
VálaszTörlésŐszintén szólva, már nem nagyon emlékszem, hogyan kerültem az oldalra, de mikor láttam, egy Joyrival bővítetted a kincsestárát, rögtön felragyogott az arcom. Ők voltak a Moonsun mellett az első lánypáros, akikkel komolyabban elkezdtem foglalkozni, így hát nagyon kedvesek a szívemnek.
Az elején kissé meglepő volt számomra, hogy vers formájában fogalmaztad meg a történetet, és bár én a legkritikusabb mindig a nem prózában írt művek felé voltam, el kell, hogy mondjam, te fantasztikusan alkotsz költői formában! Örökösen irigyeltem azokat, akik ilyen remekül bánnak a költészettel (is), én valami különös oknál fogva egyáltalán nem értek hozzá - talán ezért nehezebb értékelnem ezeket az írásokat.
Tökéletesen felépítetted a témát a virágok köré, leírva a megfoghatatlan küllemüket; a lányok kilétének eldöntését pedig azt hiszem, úgy döntöttél, meghagyod nekünk. Nagyon tetszett, hogy - és nem csak ebben a versedben - ennyire rímesen írtad le a sorokat, nem is tudom, szerintem ettől minden sokkal szebb lesz egy műben, s mennyivel könnyebb az olvasása! Teljesen logikusan következnek a sorok, hiszen egymás utolsó lendületére épülnek fel. A rímképek egyáltalán nem erőltetettek, ami véleményem szerint nagy előny; nálad maradéktalan természetességgel kapaszkodnak egymásba a fordulatok, olyan, akárcsak egy édes kis dalocska :)
Szívesen elemezném még tovább, persze tárgyilagos formában, hiszen ilyen körülmények között csak ez lehetséges - de igazán nem akarom ezzel elárasztani az oldalt. Én nagyon élveztem az olvasást, s mondanám, kár, milyen hamar befejeződött, de vershez képest szerintem egyáltalán nem rövid a tied.
Remélem, fogsz még velük írni, akár verses, akár prózai formában! Én személy szerint nagyon szeretem a yuri írásokat, de sajnos sosem találok magyarul sehol sem, ami nagy kár - de legalább így a meglévő kis kincseket lehet, jobban értékelem. Bár a tiedet nem is lehetne máshogy!
Szia!
TörlésNagyon meglepett, hogy valaki írt ide, mivel nem osztottam meg sehol ezt a kis verset.:)
Én magam is még csak kóstolgatom ezt a műnemet, de időnként késztetést érzek, hogy megpróbljak benne alkotni valamit.
Nagyon köszönöm a kedves, dícsérő szavakat, hihetetlenül jól estek! :)
Köszönöm szépen, hogy elolvastad, és írtál nekem! :)
Xiumaru